Zágrábi tanulmányút

2024. október 18-án iskolánk diákjainak egy csoportja Zágrábba kirándult. A program szervezője Tóth Éva tanárnő volt. Az alábbiakban az úton résztvevők élménybeszámolóját olvashatják.

Fotók: https://arpad-pecs.hu/galeria/zagrab-2024/

"A zágrábi kirándulásunk során a felfedezőtúránkat a főpályaudvartól, az Alsóvárosból indítottuk a Felsőváros (Gradec) részéhez, mely során parkokat és fontos épületeket érintettünk.

A két városrészt összekötő Jelacic teret érintve, mely a legkedveltebb találkozóhely a városban (találkozunk a ló farkánál), vettük utunkat a mediterrán hangulatú és árukínálattal rendelkező helyi nagypiacon (Dolac) át a Székesegyház felé. A Dolac a leglátványosabb és legnagyobb horvát piac mandarin, gránátalma és egyéb déli gyümölcs kínálatával, illetve a halpiaci élménnyel. Ide egész Horvátországból a legjobb termékek érkeznek – a közismert szlavóniai kulentől, a zagorjei pulykákon keresztül a pag-szigeti sajtig és tengeri specialitásokig. Zágráb egyedülálló szimbóluma az ízek és illatok gazdagságával ejt rabul.

A Dolac piac fő szimbólumai a kofák, a Zágráb környéki asszonyok, akik saját maguk termelnek zöldséget és gyümölcsöt, házi túrót és tejfölt készítenek. Az ő emlékükre állították fel 2006-ban a piac bejáratánál Barica kofa szobrát, aki kosarat egyensúlyoz a fején.

A Káptalandombról a város egyetlen megmaradt városkapuján, a Kőkapun (Kamenita vrata) át jutottunk fel a Szent Márk térre, a Gradec (Polgárváros) a polgári és civil Zágráb történelmi központjába, mely a XIII. század során épült ki és utcarendszere alig változott azóta.

Az ezt követő szabad program alatt fedeztük fel, hogy több szobron is piros „sál” vagy kendő díszelgett. Majd hazaérve tudtuk meg, hogy minden év október 18-án ünnepelik a nyakkendő világnapját, mikor is a horvátok nyakkendőt kötnek a szobrokra is, és ország-világ előtt büszkén ünneplik, hogy ezt az időtlen ruhadarabot az ő felmenőiknek köszönhetjük.

„A történet szerint az első nyakkendőket a lányok és asszonyok készítették a Horvátországból a Harmincéves háborúba (1618-1648) induló férfiaknak, szerencsét és biztonságos hazatérést kívánva nekik. A horvátok nyakában lévő kendőket látva a franciák, akiknek a zászlaja alatt harcoltak, La Cravat (horvátul: La Cravat) névvel illették őket. Röviddel a Harmincéves háború után, 1667-ben Franciaországban megalakult egy különleges ezred, a Royal Cravates, amelyet a benne szolgáló, nyakkendőt viselő horvátokról neveztek el. A nyakkendőnek a katonaságból a divatba való egyik első átmenetét XIII. Lajosnak tulajdonítják.” Sok országban egyenesen „horvát"-nak hívják, horvátul kravata, franciául cravate, németül pedig Krawatte. de magyarul is kravátlinak nevezték az egyenruha részét, a nyakkendő ősét."